Egyházközség

Mindszentgodisa - Felsőmindszenti Plébániaház

“A plébánialak hajdan a templomtól délre állott nagy kerttel, de a lakóház maga kicsiny volt. Az 1721-es Brüsztle - féle Visita leírása szerint: A papház egy tágas szobából áll és mellette kis kamra, konyha, kemence van, de cselédszoba nincs. A ház tetejét megújították. A pince a szoba alatt van, alkalmatlan, esős időben tele lesz vízzel és minden elrohad benne… “ Ezt leromboltatván Radnics Pál plébános új plébánialakot építtetett a templomtól keletre s azt 1778 november 1-én elfoglalta. Mivel azonban ennek fenntartására kevés gond fordíttatott , már Partay János plébános halála után lakhatatlanná vált. 1820 -ban alakították ki mai végleges formáját. A régi épület falait részben felhasználták. Akkor az épület hossza 18 öl szélessége 4 öl. Négy egymásba nyíló szobáját a plébános, valamint a plébániahivatal használta. Mellette helyezkedett el a káplánszoba, a konyha és végül a személyzeti szoba. (Dr Erdődy Gyula: Mindszentgodisa község története) A ház a kegyúr költségén épült a hívek a kézi napszámot adták.

A megépült plébániaház mellett természetesen a gazdálkodás épületei is megtalálhatók (istálló, szénapadlással, disznóólak, veteményeskert stb…) A plébánia szántókkal, legelőkkel szőlővel rendelkezett.

Utoljára Meggyesi György plébános gazdálkodott ám halála után a gazdasági épületek 13 éven át használaton kívül voltak s állapotuk életveszélyessé vált. 2005-ben az Egyházközségi Képviselőtestület a bontás mellett döntött és a hívek segítségével elbontották a melléképületeket. A területet az Önkormányzat segítségével sikerült rendezetté tenni. Az épület mögötti veteményeskertet jelenleg mezőgazdasági program keretében az Önkormányzat szervezésében műveljük. Az első helyben lakó plébánost Seres Mártonnak hívták 1708-ban nevezték ki . A plébános megnevezése: Parochus Ecclesiae omnium sanctorum in posessione Mindszent. ( Mindszent községben lévő Mindenszentek tiszteletére szentelt templom plébánosa).

Összesen 34 plébános lakott és szolgált itt helyben. Az utolsó Meggyesi György volt.

Halála után 3 plébániaigazgató lakott még itt, de 2000-től nincs lakója. 2005-től az Egyházközségi Képviselőtestület rendezni kezdi rendkívül elhanyagolt állapotban lévő épületet.

Méreteit illetőleg 5894 m2 területen elhelyezkedő 360 m2 -épület. Alatta pince van. Összesen 9 helyiségből áll, amelyekből 6 helységet sikerült rendbe tenni oly módon, hogy az Egyházközség által vásárolt anyagokból az Önkormányzat kőművese rendbe tette a falakat ablakokat, ajtókat. Műanyagpadlót vett a Polgármesteri Hivatal és egyéni adományozó is- A Német Nemzetiségi Önkormányzat pedig már két helyiséget rendezett a saját költségén.

Három helységet használ az Egyházközség. A Plébániahivatal itt maradt iratai az irodában kerültek rendezésre. A tanácsterem egyben egy kis liturgikus kiállításnak ad helyet. ( Régi miseruhák az itt szolgált plébánosok emlékfalával ). A régi káplánszoba a falu híres szülöttének Surányi Miklósnak állít emléket aki a két világháború közötti írónemzedék kiemelkedő alakja volt. A Német Nemzetiségi Önkormányzat a jelentős számban itt élt és sajnos kitelepített német lakosságnak állított emléket egy kis helytörténeti kiállítással.

Az 1708-ban létesült Felsőmindszenti majd Mindszentgodisai Plébániát ( melynek filiái voltak Godisa és Gyümölcsény ) 2013.01.01-én Dr Udvardy György pécsi megyéspüspök megszüntette- és ezzel a Magyarszéki Plébániához csatolta. Ezzel utolsó hivatalos Egyházközségi Képviselőtestületünket is megszüntették. A kiállítások bármikor látogathatók a templomajtón elhelyezett tájékoztatónak megfelelően ( A kulcsokkal rendelkezők közül bármikor megmutatják a Plébániatemplomot és Plébániaházat is) előzetes telefonegyeztetés után.

Anyakönyvezés : 1752-től Itt találhatók a valamikori filiák közül Bakóca, Gyümölcsény és Kisbeszterce plébánia adatai is és az iskolaszéki jegyzőkönyvek.

Mindszentgodisa, 201305.25.
Dr Nyuschalné Wimmer Piroska
Tel: 72/478-090
Mob.: 30/5948451

A Mindszentgodisa - Felsőmindszenti Plébániatemplom rövid ismertetése

Plébániák létesítése: pontosan meghatározták a területét lehetőleg úgy, hogy egy - egy földesúr egy tagba eső birtokain újratelepült falvaiban, pusztáin lehetőleg egy plébános legyen az illetékes. A mindenkori földesúr említése azért fontos, mert az ő kötelessége volt a templom, a plébániaház, iskolák építése karbantartása.

A legkorábban bizonyítható adat, az első okmány a Pannonhalmi Szent Benedek Rend levéltárában 1183 -as keltezéssel említi Mindszent községet Osztro - Mindszent néven. Van adat arra, hogy az 1300-as években már volt temploma a falunak és bizonyosan azon a helyen ahol a mai Plébániatemplom is áll. 1542-ben volt temploma és papja a falunak és Török Bálint birtokaként említik , mint templomos falút. A török uralom alatt a falu teljesen elnéptelenedett ( 1543 - 1686). A mai templom elődjét 1698-ban szentelték fel Mindenszentek tiszteletére. A legkorábbi leírása 1721-es egyházlátogatási okmányban található: “ Nagyobbrészt téglából és habarcsból épült tetőzetén a fazsindely korhadt. Bolthajtása majdnem a templom közepéig ér, érintetlen. A templom hajóját fagerendákkal fedték. Két ajtaja van az oldalfalakba épített kő keretben. Van a templomnak egy oltára két képpel , közülük a nagyobbik Mindenszenteket ábrázolja. A másik ezzel összeillesztve Krisztust ábrázolja, amint Keresztelő Szent János a Jordán folyónál megkereszteli. Szószéke fából, egyszerű faragású, a padjai is ilyenek. Kórusát tölgyfa gerendákból készítették. A templom bejáratánál szenteltvíztartó van kőből, vésett figurákkal díszítve… A templom szentélyében régi falfestmények látszanak, az apostolokat és Krisztust ábrázolják, azonkívül a szentélyen kívüli részben jobbról és balról egy - egy oltárláb van oltár nélkül, az oldalfalakká egybeépítve - mintegy azoknak alkotóelemét képezve.A két ajtó közül az egyik a templom utcafrontjára néző.” Ehhez a leíráshoz képest természetesen többször is átalakították a templomot de a terek a szentéllyel az oltárok és ajtók elhelyezkedése most is így találhatók. A Plébániatemplom azt jelenti , hogy egy nagyobb terület vallási életének központja volt a templom. Hozzá tartozó filiák (falvak): Egyházbér, Bisztice, Hagymás, Szent Katalin, Szent György, Gyenő, Gyümölcsi, Tormás, Farkasfa, Bakócza, Bodolla, Szatina. 1733-as egyházlátogatás feljegyzése szerint: “ A templom befogadóképessége nagy szentélye tágas, sekrestyéje nincsen. Van viszont kis fatornya egy haranggal. Északi fala elég súlyosan repedezett. Egy régi fakeretes oltárképe van, amely Szűz Máriát, Szent István királyt és más szenteket ábrázol.” Az első nagy restaurálás 1761 - 1763 között történt a Petrovszky család költségén.Erről sajnos nincs részletes leírás. Azonban 1808-ban amikor újra megáldották a templomot részletes leírás maradt az akkor befejeződött restaurálásról. “ Ekkor építették hozzá a sekrestyét, az oratóriumot, a tornyot. Teljesen át kellett építeni a kórust és a templom hajójának boltíve is ekkor készült el. A szentély oldalfalait is csak ott bontották meg ahol az új építmények ezt szükségessé tették, a bolthajtása is megmaradt. A nyugatra nyíló ajtaja vaslemez borítással ( est lamina ferrea obducata) került beépítésre, a többi beépítésre került ajtaja tölgyfából készült. A sekrestyének és az oratóriumnak külön kijárati ajtaja is van. Bolthajtása egyiknek sincs. A toronysisak lemezborítással ellátva. Két harangja van, az egyik Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelve ( ez 204 font súlyú) a kisebbik Szűz Mária tiszteletére lett szentelve ( 70 font súlyú). Az orgona, a szószék és a keresztkút jól illenek a templomhoz. Padokkal megfelelően ellátva. Padozata cementlapokkal borítva. A két mellékoltárt Benczenleitner Ferenc helybeli plébános építtette saját és Büthner Károly Baranya megyei főorvos költségén. Rajtuk két oltárképet helyeztek el ( ezek előzőleg is megvoltak). Az egyik Szent Annát a másik a Szent Keresztet ábrázolja. “ Sajnos nem írják le korát és festőjét. Ma sajnos egyik kép sem látható. A Szent Annát ábrázoló festményt a 90-es években egy betörés alkalmával ellopták. Ennek a restaurálásnak a költségét a Petrovszky család vállalta a nép a kézi napszámot végezte. A templom 1808-as felújításának emléktábláját siklósi mészkőből készítették el és a templom főbejárata fölött helyezték el, fölötte a Petrovszky család ( régiesen nemzetség ) címere látható. A latin nyelvű felirat fordítása: “ A mindenható Isten irgalmából ! - Ezt a Petrovszky családhoz tartozó Mindszent nevű helységben álló Mindenszentek tiszteletére szentelt elöregedéséből fakadóan meggyengült templomot Gyulai Gál Franciska mindszenti és megyefalvi Petrovszky János özvegye restauráltatta, Krisztus után 1808-ban. “

A Petrovszky család utolsó sarja 1832. augusztus 25-én kihalt, halálával a birtok a Királyi Kamara kezelésébe szállt vissza a kegyúri jogokkal és kötelességekkel együtt.

A Plébániatemplom mai formáját ebben az 1808-as felújításban nyerte el. Az ezután következő években többször restaurálták. 1864-ben az akkori kegyúr a Bécsi Magánbank Szövetkezet restauráltatta a templomot , a sekrestyét és az oratóriumot .

1909-ben az akkori bérlő a pécsi püspökkel kötött szerződéssel egy összeggel megváltotta a kegyúri kötelezettségeit, ettől kezdve a pécsi püspök szabadon rendelkezett Felsőmindszent Plébánia felett.

1910 - 1916 között Polgár János plébános ideje alatt gyűjtésből helyreállíttatta a templomot. Az addig meglévő téglapadló főlé cementlapos burkolat készült. Az oltárt és a szószéket bearanyoztatta, új harangokat szerzett be és miseruhákat is. 1924.május 05-én két új harangot kapott a templom.

1927 novemberben fazsindely helyett eternit fedést kapott a torony, a sekrestye és az oratórium is. 1928 nyarán vezették be a villanyt Mindszentre - templom akkor kapott 8 lámpahelyet. A lámpák 1928 november 27-én gyulladtak ki.

1937-ben restaurálták a templomot,az oltárképet és a négy evangélistát Gebauer Ernő pécsi festőművész festette. A Mindenszenteket ábrázoló oltárkép azonban befejezetlen maradt.

1957-ben Vlasics István toronyfedő elvégezte a torony javítását.

1971-ben a templomtető átfedése készült el és az órapárkány bádogozása.

1976-ban Meggyesi György plébános szervezni kezdi a templom belső és külső restaurálását. Ez a nagy felújítás 1987-ben fejeződött be.

1981-ben a toronyra új rézkereszt került. Elkészült az új szembemiséző márványoltár és a hozzá tartozó ambó ( olvasóállvány) is. A templom elektromos harangozó-berendezéssel lett ellátva.

1983-ban folytatódik a belső restauráció a vakolatok helyreállítása, a belső meszelés is elkészült a szentély kupolájának kivételével, ahol a négy evangélista freskóján még helyreállítandó munkák maradtak.

1987-ben befejeződött a templom festése amely Pfeifer Tibor egyházmegyei restaurátor munkája.

1993-ban Meggyesi György plébános halála után helyben lakó plébánost már nem kaptunk, oldallagos plébániaként Magyarszékhez csatoltattunk.

2000-től Plébániaházunk is üresen áll.

2006-ban megújult Egyházközségi Képviselőtestületünk a Dél - Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácshoz “ Templomtető felújítása és cseréje “ címmel pályázatot nyújtott be amely nyertes lett és kivitelezésre a Pécsi Egyházmegye Gazdasági Hivatalának átadtuk. A tetőfelújítási munkákat 2005.11.05-én kezdték és 2006.03.15-re befejezték. Ugyanezen év őszén megkezdődtek a toronyfelújítási munkálatok is a teljes tornyot lebontották teljesen új ácsolatot és rézfedést kapott - ennek teljes költségét az Egyházmegye fizette valamint a torony külső festését is. A hívek adakozásából új toronyablakokat csináltattunk és a templom külső festését fedeztük. A teljes felújítás 2007 novemberre készült el.

2008.06.15-én megáldotta Mayer Mihály akkori pécsi megyés püspök.

.A Mindszentgodisa - Felsőmindszenti Mindenszentek Plébániatemplom 1968 óta műemléki védettséget élvez. A copf stílusú szószék és Főoltár szintén védett valamint a toronyban lakó harangok közül az kisebbik. A nagyobbik harang Szent Péter és Pál tiszteletére, a kisebbik Szűz Mária tiszteletére lett szentelve.

Az Örökségvédelmi Hivatal a kisebbik harangot az alábbi indoklással helyezte védelem alá:

“ A Római Katolikus Egyházközség ( 7391 Mindszentgodisa, Kossuth út 73.) tulajdonában lévő harangot , készült 1694-ben , felirata: GOSS MICH IOHANN ACHAMER IN PRESBURG 1694, átméroje 47 cm, egyik oldalán női szent, a másikon feszület domborműve védetté nyilvánítom.

Indoklás: Az eljárás során beszerzett szakértői vélemény egyértelműen megállapítja, hogy a Mindszentgodisa - Felsőmindszenti Római Katolikus Plébániatemplom harangja a kulturális örökség pótolhatatlan és kiemelkedő jelentőségű eleme , mert a magyarországi legkorábbról fennmaradt harangok körébe tartozik. A Pozsonyban majd Pécsett működött mesternek ez az egyetlen , a mai Magyarország területén fennmaradt harangja. Mind harangtörténeti, mind művelődéstörténeti és az egyházi liturgiai hagyomány szempontjából jelentős értéket képvisel.”

A Plébániatemplom előzetes telefonegyeztetés után látogatható.

Kulcsok : Görcs Pál Tel: 478-313
Dr Nyuschalné Wimmer Piroska Tel: 478-090
Mob:30/5948451
Szentmise minden vasárnap 15 órakor

1708 óta fennálló Plébániát és vele Egyházközségi Képviselőtestületünket 2013.01.01-től Dr Udvardy György pécsi megyéspüspök megszüntette ezzel a Magyarszéki Plébánia filiája lett.

Bizunk abban, hogy a templomunkat szerető kis közösség a jövőben is ugyanolyan odaadással gondozza mint eddig.

Július végén tartotta búcsúzó miséjét Pál József atya, aki 13 évig volt településünk egyházközségének élén.
Augusztustól Nyúl Viktor atya vezeti tovább az egyházközséget.